Szép szerelmes verseket olvasva, mézédes szappanoperát nézve a moziban, TV-ben persze hogy Rád tör a „Nekem mikor lesz már ilyen?” érzés. Egy idő után csak az édes-kettes szerelmespárokat látod az utcán, a fránya közösségi oldalon is idegbajt kapsz a „zsötem-lámúr” posztoktól, s még ráadásul itt van ez az őszi borongós nap is. Én meg csak győzöm kibontani a lélek becsomósodott fonalát nap mint nap…….
Igen, tudom, hogy vágsz egy szerelmes ölelésre, édes csókra, kettesben való sétára, a társa, de görcsösen akarni, társat keresni nem lehet. Semmit nem lehet „akarni”. Az már fél siker, hogy megszületett benned az érzés, a vágy, a „de jó lenne szeretni és szeretve lenni”, csak pont az állandó fürkészéssel, a randivonalakon való folytonos lógással, a mindenhol csak a nőt/pasit keresed projekttel fogod elszúrni.
Ahhoz hogy valóban boldog életed legyen, s az fogja majd kezed, aki hozzád való, először a saját magad életét kell rendezni. Ki kell alakítanod a válásod, szakításod utáni új irányvonalakat, mert hisz vétek lenne a régi, megszokott köreidet futni – ebbe ugyan nem fog besétálni a kedves. Figyelj csak a szóra: új élet. Tehát nagyon sok életkockában kell újításokat vinni, ezért rágom mindegyikőtök fülét, tűzz ki új életcélokat, menj új helyre, változtass magadon, akár a külsődön, a szokásrendszereden, menj új boltba, étterembe, helyekre akár, és végre lépd már meg azokat a dolgokat, melyek totál kibillentenek a komfortzónádból, főleg ha ez félelemmel jár. Minél több új dolgot, eseményt viszel be életedbe, annál könnyebb részint feledni a múltat, és pontosan, hogy ezek töltenek fel a mindennapokban.
Ha sikerül kialakítanod új életed, valóban el tudod majd engedni a görcsölést, - bár tudom, ez most hihetetlennek tűnik, de működik – és csak arra fogsz fókuszálni, milyen programokat szervezz, kivel találkozz, mit sportolj, mivel-kivel-hol töltsd el a hétvégédet, s „lőn világosság” egyszer csak találkozol valakivel, aki majd megnevettet, elszórakoztat, kedves lesz hozzád. Hogy hol? BÁRHOL! Tankolsz a MOL kútnál, a SPARBAN, a könyvesboltban, egy étteremben, a jóga órán, a konditeremben, vagy este felmész a randivolalra és jön egy kedves levél. Jól hangzik, nem?
Azon is érdemes elgondolkodni, ha most éppen összetalálkoznál álmaid szerelmével, biztos vagy benne, hogy felkészültél fogadására? Lélekben és az otthonodban? Mit tudsz magadból adni? Mit mesélnél neki az életedről? Milyen a munkád, a hobbid, a barátaid? Mennyire van rendben magad körül a környezeted? És Te ott belül? S hogy ezek miért fontosak? Mert ha nem vagy helyeden, nincs feldolgozva múlt, nincs boldog életed egyedül - jól olvastad -, akkor csak elvárni fogsz a másiktól, pontosan azt, ami nincs meg benned vagy a környezetedben, s észre sem fogod venni, milyen príma kapcsolatfüggővé váltál. Remélem, most már érted, miért fontos magadon dolgozni előbb, mintsem szakítás után azonnal társat keresni.
Mármarosi Melinda - párkapcsolati szakértő